Életfilozófiánk " Egy homokszemben lásd meg a világot   Egy vadvirágban a fénylő eget   Egy órában az örökkévalóságot   S tartsd tenyeredben a végtelent..."   / William Blake/      Térj be gyakran ezután is! Meglátod, érdemes lesz! Köszönöm.   Vallomás   Ajkamról - tétován fogva kezed - első vágyam virága fakad. Bűn soha be nem szennyezett, s feléd nyújtom most égő ajkamat.   Megbabonázva szemed tüzétől csodás, vöröslő nyári alkonyon, könnyű léptekkel, rövid éltemből egész valómat néked elhozom.     "In risum pronis fluitant cito lumina fletu." "Az, ki hamar nevetésre fakad, meghatva hamar sír." Amikor szerelmes vagy, nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy , nem vagy szerelmes!     Ne feledd, hogy egyedi és megismételhetetlen lény vagy. Csakúgy, mint mindenki más.        Az élet rögös útján, nekünk találkoznunk kellett, hogy hitben, szeretetben éljünk mi egymás mellett. Fogd meg hát kezemet és én veled megyek, Reád bízom magam, mert nagyon szeretlek!

szeretetre a szeretet tesz képessé (Spurgeon) katt ...mert aki barát, az Barát! Amikor már semmi mást nem akarsz, csak szeretni, szeretet fogja betölteni egész lényedet.   Minden nap új életet jelent a bölcs ember számára. Ha hisszük, mit álmodunk, álmunk valóra válik! (_ae_)   Csalódás: Volt egyszer egy szép leányka egy szépfiút szeretett de a fiú megcsalta, s könnyen nevetett. A kislány csak egyre várta visszavárta kedvesét de a fiú nem jött el másnak adta a szívét. A kislány nem tud várni a szépfiú, nem jön el a sínekre, ki kell állni, hogy a vonat üssön el. Közeledik a gyorsvonat, megcsikordul a kerék s egy-kettőre, kitódul a kíváncsi nép. A tömegből jön egy fiú, lesüti két szemét, rápillant, a kisleányra s felismeri kedvesét. A kislány kinyitja, két szemét s felismeri kedvesét szomorúan, néz, föl rá s felidézi emlékét.   -Tudtam, hogy eljössz nem hiába vártam én, most már tudom mégis te vagy az enyém. Lehanyatlik a lány feje, lehunyja két szemét mire az orvos, megérkezik a lány már nem élt. A tömegből jött egy lányka átfogta a fiú derekát majd kedvesen szólt hozzá. -Menjünk kedvesem tovább -Nem megyek én innen tovább szólt a fiú csendesen. -Őt szerettem tiszta szívből ő volt az én kedvesem.